Hungary

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Hatályos: 2020.06.18.-tól)

1999. évi LXXVI. törvény

a szerzői jogról1

Hatályos: 2020.06.18 -

A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet

tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek

megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a

felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a

tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a

szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés

e szempontokra figyelemmel – összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme

terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival – a

következő törvényt alkotja:2

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A szerzői jogi védelem tárgya

1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az

irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,

b) a nyilvánosan tartott beszéd,

c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban:

szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített

minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,

d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,

e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,

f) a rádió- és a televíziójáték,

g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),

h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon

létrehozott alkotás és annak terve,

i) a fotóművészeti alkotás,

j) a térképmű és más térképészeti alkotás,

k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti

együttes terve,

l) a műszaki létesítmény terve,

m) az iparművészeti alkotás és annak terve,

n)3 a jelmez, a díszlet és azok terve,

o) az ipari tervezőművészeti alkotás,

p)4 a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni,

eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai

jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

(4)5 Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi

eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények

és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló

rendelkezések.

(5)6 A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló

tényekre vagy napi hírekre.

(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet

nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem

érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi

védelmet.

(8)7 Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a

filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott

védelemben részesülnek.

A törvény hatálya

2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben

meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a

szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.

3. §8 (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására,

megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb

teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben

nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére az e törvényben

nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös

kezeléséről szóló törvény (a továbbiakban: Kjkt.) rendelkezései az irányadók.

A szerzői jog

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

(2) Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül –

más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti

jellege van.

Közös művek

5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a

szerzői jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a

szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.

(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész

tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt

alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös

mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.

Együttesen létrehozott művek9

6. § (1)10 Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként

azt a természetes vagy jogi személyt illeti meg a szerzői jog, akinek vagy amelynek

kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és aki vagy amely azt a saját

nevében nyilvánosságra hozta.

(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők

hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges

az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.

Gyűjteményes mű

7. §11 (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása,

elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a

gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek,

illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.

(2)12 A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a

gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények

jogosultjainak önálló jogait.

(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi

elemeire.

Név nélkül vagy felvett néven

nyilvánosságra hozott mű

8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a

szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban

9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő

és a vagyoni jogok – összessége.

(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át

és a szerző nem mondhat le róluk.

(3) A vagyoni jogok – a (4)–(6) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem ruházhatók át,

másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.

(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.

(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára

rendelkezhetnek.

(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók,

illetve átszállnak. A jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése

hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

II. Fejezet

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK

A mű nyilvánosságra hozatala

10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.

(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző

hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.

(3) A felhasználási szerződés alapján – ellenkező kikötés hiányában – megadottnak kell

tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás

céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

(4) A szerző halála után fellelt művet – ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot

nem tett, vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják – úgy kell tekinteni, hogy a szerző

azt nyilvánosságra hozatalra szánta.

11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott

engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja;

köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a

munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok

átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.

A név feltüntetése

12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a

közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű

részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve

feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon

gyakorolhatja.

(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is

fel kell tüntetni.

(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra

hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű

felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése

nélkül használják fel.

(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.

A mű egységének védelme

13. §13 A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása,

megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan

visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

A személyhez fűződő jogok gyakorlása

14. § (1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog

megsértése miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi,

tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott – ilyennek hiányában

pedig, vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési

jogcímen megszerezte.

(2)14 A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös

jogkezelő szervezet vagy szerzői érdekképviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás

miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére

vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.

15. § A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is

felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.

15/A. §15 A szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből

nyilvános adatként való megismerésére irányuló igényt a szerző személyhez fűződő jogainak

védelme érdekében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylő által kívánt

forma és mód helyett – az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőben – a mű

közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részei megtekintésének

lehetővé tételével is teljesítheti.

III. Fejezet

VAGYONI JOGOK

A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok

16. § (1)16 A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének

vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő

bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő

rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.

(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi

hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.

(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély

fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz

kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett

nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott

alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.

(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő

díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A

törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés

hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.

(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult

szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve

használja fel a művet.

(7)17 Ha e törvény vagy a Kjkt. eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt

vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről

tájékoztatni.

(8)18 Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését

végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amely az írók, a zeneszerzők és

a szövegírók képviseletében az adott – irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos –

engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlását a Kjkt. 33. § (2) bekezdése szerinti engedély

alapján reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzi, és amely e körben a kiterjesztett

hatályú közös jogkezelésre, valamint a jogdíjak megállapítására és beszedésére jogosult.

Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény képzőművészeti és

iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző közös jogkezelő

szervezetet említ.

17. § A mű felhasználásának minősül különösen:

a) a többszörözés (18. § és 19. §),

b) a terjesztés (23. §),

c) a nyilvános előadás (24. § és 25. §),

d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26. § és 27. §),

e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a

nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),

f) az átdolgozás (29. §),

g) a kiállítás (69. §).

A többszörözés joga

18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak

engedélyt adjon. Többszörözés:

a) a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár

véglegesen, akár időlegesen, valamint

b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai,

filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a

sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a

mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton

átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében

többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.

19. § (1)19 A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi

zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett

részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére

vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a

felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

(2) Az átdolgozási jogra és e jog gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem

alkalmazható.

20. § (1)20 A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték

útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy

hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények

előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi

teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő

díjazás illeti meg.21

(2)22 Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői

jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő

szervezeteivel egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett

művek, előadóművészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében

alkalmaznak-e a szerzői jog, illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos

műszaki intézkedést (95. §). A díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás

esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési

kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az

azt belföldön először forgalomba hozó személy köteles az irodalmi és a zenei művekkel

kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezethez a vámkezelés befejezésétől,

vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba hozataltól vagy – ha ez a korábbi –

a forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás megkezdésétől számított nyolc napon

belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó összes belföldi forgalmazója is

egyetemlegesen felel.

(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:

a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá

b) a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és

hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek,

előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.

(4)23 Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt

összegéből – ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem

állapodnak meg – negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az

előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.

(5) Képhordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt

összegéből – ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem

állapodnak meg – tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások

mozgóképi alkotóit, négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a

fotóművészeti alkotások szerzőit, tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék a

zeneszerzőket és a zeneszöveg-írókat, valamint huszonöt százalék az előadóművészeket

illeti meg.

(6) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző

szervezet a díjaknak azt a részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt

szerzőknek és szerzői jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a hangfelvétel-

előállítóknak jár, a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.

(7)24 A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik,

díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak

le.

21. §25 (1) Az olyan művek szerzőit, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon,

papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek,

a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára

szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály

szerint vám fizetésére kötelezett személynek vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában –

egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön először

forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában

meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes

belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló

készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös

jogkezelő szervezetnek kell befizetni.

(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, a Kormány

rendeletben állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj

megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját,

teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét

is.

(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék

gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb

a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.

(5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba

hozatalára.

(6) A befolyt díjaknak a költségek, valamint a Kjkt. 12. § (3) bekezdése szerinti szerződés

alapján – ha ilyen hatályban van – a kiadókat megillető részesedés levonása után

fennmaradt összegéből a szakirodalmi, tudományos művek szerzőit negyvenkettő, a többi

irodalmi mű szerzőit negyvenkettő, a képzőművészeket és a fotóművészeket tizenhat

százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös jogkezelő

szervezeteinek kell átutalni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az

érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként

nem állapodnak meg.

(8) A szerzők – és a Kjkt. 12. § (3) bekezdése szerinti szerződés esetén a részesedésre

jogosult kiadók – díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik,

díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak

le, ide nem értve Kjkt. 12. § (3) bekezdése alapján létrejött megállapodás esetét.

22. § (1)26 Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban

meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba

behoz, vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen

kép- vagy hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére

kötelezett, minden naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb a 20. § (2) bekezdésében

meghatározott fizetési határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a

forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék

fajtájáról. A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali

adatokról és a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében

üzemeltetőtől pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását

kérheti.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási

kötelezettség teljesítésének – akár részleges – elmulasztása esetén az egyébként járó

díjazáson felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt

kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.

A terjesztés joga

23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt

adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a

nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba

hozatalra való felkínálással.

(2)27 A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a

műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal

történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott

példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott

helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány

jogsértéssel állt elő.

(3)28 A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő

haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2)

bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak

közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a

rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari

tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.

(5)29 Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel

vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben

forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében – a

bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével – a továbbiakban nem

gyakorolható.

(6)30 Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási

jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára

e jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő

díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le,

díjigényét azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.

(7)31

23/A. §32 (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján

terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe

adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.

(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a

kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt

költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja

meg.

(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról

csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és

felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való

kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter

számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj

megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra

kötelezett könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.

(5)33 A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követő naptári

év november 1. napján esedékes.

A nyilvános előadás joga

24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak

engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.

(2) Előadás különösen

a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így

például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás (,,élő előadás'');

b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a

filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű

hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.

(3)34 Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely

más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli

személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.

25. § (1)35 Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra

hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében

fizetendő díj mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a

felhasználóval, kivéve, ha a szerző a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot

tett.

(2)36

(3)37 Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt

irodalmi művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a

szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl.

regények) előadására.

(4)38 Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már

megkezdett felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett

közös jogkezelő szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a

helyszínen ellenőrizheti.

(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját – a

vendéglátóipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével – az előadástól számított három napon

belül kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra – ennél

rövidebb idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára – kell

előzetesen jogot szerezni a felhasználásra.

(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési

kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés

során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési

költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni,

amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.

A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga

26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse,

és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők

számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték

vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.

(2)39 A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a

nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság

körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével

és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre

megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse.

Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek

kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és

ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre

megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a

műhold útján történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az

Európai Gazdasági Térségen kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján

történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó

jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1.

cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(3)40 Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt

követően fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket – az eredeti rádió- vagy

televízió-szervezettel kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól

beszerzett eszközzel (kódoldóval) – arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az

eredeti rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő

szervezet egyetemlegesen felel.

(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz

közvetítő szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára

csak az e szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával

mástól beszerzett kódoldóval lehetséges.

(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a

hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.

(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A

felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.

(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel

vagy módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően

alkalmazni kell.

(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7)

bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak

engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy

bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé,

hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

27. §41 (1)42 Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a színpadra szánt

irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a

szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl.

regények) felhasználása kivételével – a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának

engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan közös

jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval.

(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha

a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is

közvetíti a nyilvánossághoz, és

b)43 a szerző nem tett a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot.

(3)44 A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a zenedrámai művek vagy jeleneteik,

illetve keresztmetszeteik kivételével – a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek

és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26.

§-ban szabályozott egyéb – az (1) és a (2) bekezdésben nem említett – felhasználások

engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan közös

jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a Kjkt. 18. § (1)

bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot tett.

28. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét

sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.

(2)45 A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját

műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott,

illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon – az eredetihez

képest más szervezet közbeiktatásával – a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és

csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon.

(3)46 A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján

gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg

erejéig mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok

közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő

szervezeteivel egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi

és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles

befizetni.

(4)47 A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből – ha az érintett

közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg –

tizenhárom százalék a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit,

három százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások

szerzőit, tizennégy százalék a filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és

zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék az előadóművészeket, valamint kilenc

százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.

(5)48 Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző

szervezet a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és

szerzői jogi jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak

járó részt a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.

(6)49 A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában

sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a

Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője

gondoskodik.

Az átdolgozás joga

29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak

engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való

átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is,

amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.

Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű

30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző

jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó

kötelessége.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató

személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.

(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak

engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.

(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e

törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.

(5)50 Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a

nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló

szerzői nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését

mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a

művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a

szerző nem ért egyet.

(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel

kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(7)51 A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó

rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy

közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy

honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott

személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag

alkotta meg a művet.

A védelmi idő

31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek

védelemben.

(2)52 A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek

esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra

hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a

szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.

(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét

részenként kell számítani.

(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év

első napjától számított hetven év.

(6)53 A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy

halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel

vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten

a filmalkotás céljára készült zene szerzője.

(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát

követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától

számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem

részesülhet szerzői jogi védelemben.

32. § A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi

idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen

nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem

időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év.

IV. Fejezet

A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI

Általános szabályok

33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző

engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon

e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak

annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes

felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá

amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás

rendeltetésével össze nem férő célra.

(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.

(4)54 E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját

szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai

oktatásban, szakképző intézményben folyó szakmai oktatásban, az alapfokú művészeti

iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú

oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.

33/A. §55 E fejezet alkalmazásában biztonságos elektronikus hálózat az olyan műszaki

megoldás, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást

végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését.

A szabad felhasználás esetei

34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az

eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

(2)56 Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű

ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari

tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében

iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző

megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet

nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más

műben, amely az idézést meghaladja.

(3)57 Nem szükséges a szerző engedélye a (2) bekezdés szerinti átvevő mű

a) többszörözéséhez és terjesztéséhez, ha azt az irányadó jogszabályoknak megfelelően

tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik, illetve

b) iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.] az iskolai oktatás helyszínén történő digitális

formában, elektronikus eszközön történő felhasználásához, illetve biztonságos elektronikus

hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítéséhez,

feltéve, hogy e felhasználásokra nem üzletszerűen kerül sor.

(3a)58 A (3) bekezdés b) pontja szerinti felhasználást úgy kell tekinteni, hogy az oktatási

intézmény székhelye szerinti tagállamban valósul meg.

(4)59 A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében – beleértve a biztonságos

elektronikus hálózaton keresztül tartott foglalkozást – átdolgozható. Az átdolgozott mű

felhasználásához – az iskolai foglalkozás keretében történő előadást és a (3) bekezdés

szerinti felhasználást kivéve – az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.

35. § (1)60 Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az

jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem

vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai

eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy

hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4)

bekezdés b)–d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.

(2)61 Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra csak kézírással

vagy írógéppel másolható szabadon.

(3)62 Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e –,

ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus

adathordozóra.

(4)63 Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.]

köznevelési intézmény, szakképző intézmény és felsőoktatási intézmény, muzeális

intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a

műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve

sem szolgálja, és

a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,

b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás

céljára készül,

c)64 megjelent mű kisebb részéről, továbbá újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra

készül, vagy

d)65

(5)66 Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás

céljára egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a

szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges

példányszámban többszörözhetők, az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők és az

oktatási intézmény biztonságos elektronikus hálózatán keresztül szemléltetés érdekében

számukra lehívásra hozzáférhetővé tehetők.

(6)67 Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső – a felhasználásra irányuló

műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség

nélküli – időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye

a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy

b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján

megengedett felhasználását.

(7)68 Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről

a rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a

sugárzás engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés

elkészítésének időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve

törölni kell. E rögzítések közül azonban azok a – külön törvényben meghatározott –

rögzítések, amelyeknek rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő

kép-, illetve hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.

(8)69 Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási

esetek nem érintik a 20–22. §-okban foglaltak alkalmazását.

36. § (1)70 Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai

beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon

felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell

tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához

a szerző engedélye szükséges.

(2)71 Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról

megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon

többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők – ideértve a nyilvánosság számára történő

hozzáférhetővé tételt [26. § (8) bek.] is –, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen

felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével

együtt – fel kell tüntetni.

(3)72 Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti,

építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon

felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.

(4)73 A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban

való felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.

(5)74 Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő

visszterhes átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az

esemény reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és

körben, amennyiben az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem

szolgál. Az eredeti műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és

(3) bekezdését kell alkalmazni.

37. §75 Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által

indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a

szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.

38. § (1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem

szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő

esetekben:

a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy

jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,

b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,

c) szociális és időskori gondozás keretében,

d)76

e)77 vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,

f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.

(1a)78 Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem

szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.

(2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó

(pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az

üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja.

Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés

alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és

indokolt költségeket meghaladó térítés is.

(3)79

(4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő

jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett

összejövetel is.

(5)80 A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános

szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.] köznevelési

intézmények, szakképző intézmények és felsőoktatási intézmények, muzeális intézmények,

levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok

gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal

üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni

tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek

érdekében – külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel – a nyilvánosság

említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő

hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy

jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

39. §81 Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe

adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel

működtetett adatbázisra.

40. §82 A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok – a könyvtárközi

kölcsönzés és a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem terjeszthetők a szerző

engedélye nélkül.

41. § (1)83 A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az

kizárólag fogyatékossággal élő személyek javára, fogyatékosságukkal közvetlen

összefüggésben történik, és nem haladja meg a fogyatékosság által indokolt mértéket.

(1a)84 Az (1) bekezdés szerinti szabad felhasználásnak minősül különösen:

a) a mű hozzáférhető formátumú példányának az olvasási képességet érintő

fogyatékossággal élő kedvezményezett személy kizárólagos használatára történő előállítása,

akár a kedvezményezett személy, akár valamely, az ilyen személy nevében eljáró személy

vagy jogosított szervezet által, feltéve, hogy a hozzáférhető formátumú példány alapjául

szolgáló műhöz a hozzáférhető formátumú példány előállítója jogszerűen jutott hozzá;

b) a jogosított szervezet által az olvasási képességet érintő fogyatékossággal élő

kedvezményezett személyek vagy más jogosított szervezetek számára hozzáférhető

formátumú példányok terjesztése és nyilvánossághoz közvetítése, ideértve az oly módon

történő hozzáférhetővé tételt is, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét

egyénileg választják meg.

(1b)85 A Magyarországon letelepedett jogosított szervezet az (1a) bekezdés b) pontjában

meghatározott tevékenységet az Európai Unió bármely tagállamában letelepedett jogosított

szervezet vagy az olvasási képességet érintő fogyatékossággal élő kedvezményezett

személy számára szabadon végezheti.

(1c)86 A Magyarországon letelepedett jogosított szervezet és az olvasási képességet érintő

fogyatékossággal élő kedvezményezett személy a hozzáférhető formátumú példányt az

Európai Unió más tagállamában letelepedett jogosított szervezettől szabadon

megszerezheti.

(1d)87 Az (1a)–(1c) bekezdésben meghatározott szabad felhasználás körében bármely

nyilvánosságra hozott, írott vagy egyéb jelrendszer formájában rögzített [18. § (1)

bekezdés a) pontja és (2) bekezdése] mű felhasználható annak illusztrációival együtt,

ideértve ezek digitális és hanganyaggá alakított változatait is.

(1e)88 Az (1)–(1d) bekezdés szerinti szabad felhasználást kizáró vagy korlátozó szerződéses

rendelkezés semmis.

(1f)89 A hozzáférhető formátumú példány előállításához és hozzáférhetővé tételéhez

szükséges változtatások nem haladhatják meg a cél által indokolt mértéket.

(1g)90 Az (1a)–(1c) bekezdés szerinti jogosított szervezet és az olvasási képességet érintő

fogyatékossággal élő kedvezményezett személy meghatározását, a hozzáférhető formátumú

művet érintő szabad felhasználásra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a jogosított

szervezetek, a hozzáférhető formátumú művek és kapcsolódó jogi teljesítmények

nyilvántartását vezető, valamint az Európai Bizottság számára információt nyújtó

közreműködő szervezet kijelölését és feladatkörét kormányrendelet állapítja meg.

(2)91 Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára,

a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható.

(3)92 Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő országgyűlési

képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a mű e célnak megfelelő

módon és mértékben szabadon felhasználható, ha a felhasználás a jövedelemszerzés vagy

jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

IV/A. FEJEZET93

ÁRVA MŰ FELHASZNÁLÁSA

Általános szabályok

41/A. § (1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet

alkalmazásában: teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy

ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható

gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.

(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes

szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint –

meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.

(3)94 A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy

teljesítményt először nyilvánosságra hozták.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel kapcsolatos

jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban

kell elvégezni.

(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást Magyarország

területén kell elvégezni.

(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges

információ a jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen

információforrást is igénybe véve kell elvégezni.

(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és ismert

helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is szükséges.

(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai tekintetében –

bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és a további

felhasználást illetően gyakorolhatja jogait.

(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása

közös jogkezelésbe tartozik.

Árva mű felhasználásának engedélyezése

41/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre – a

felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – engedélyt ad az

árva mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország

területére terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély

adására és a mű átdolgozására (29. §) nem jogosít.

(1a)95 Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet az épület mint építészeti alkotás tulajdonosa

terjeszti elő,

a) az engedély az építészeti alkotás átdolgozására (29. §) is kiterjedhet,

b) az engedély kérelemre indokolt esetben egy alkalommal az eredeti engedély

időtartamával, de legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

(1b)96 A felhasználási engedély megadására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője

aláírását;

c) a mű vagy a teljesítmény azonosítására alkalmas adatokat és – ha ez lehetséges – a

jogosult, több jogosult esetén valamennyi jogosult nevét, valamint lakcímét vagy tartózkodási

helyét;

d) a kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő elektronikus levelezési címét vagy

telefonszámát.

(1c)97 Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra

kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek az (1b)

bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint

anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(1d)98 A Hivatal jogosult azon személyes adatok megismerésére és kezelésére, amelyeket a

kérelmező által a jogosult kilétének vagy tartózkodási helyének felkutatása érdekében

végzett jogosultkutatás eredményeként a kérelemhez csatolt bizonyítékok, valamint az

ismert jogosultakkal kötött felhasználási szerződések tartalmaznak. A felhasználási engedély

megadására irányuló kérelmet egyebekben az árva mű felhasználásának részletes

szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott részletes követelményeknek

megfelelően kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének

ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy

jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy

közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál

letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.

(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt

ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a

jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal

visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté

válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de

legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig

folytatható.

(3a)99 A felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője

aláírását;

c) a felhasználási engedélyben meghatározott és letétbe helyezett, valamint a Hivatal által a

visszavonásról szóló határozatban meghatározott felhasználási díj közötti különbözet

visszautalásához szükséges adatokat.

(3b)100 Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra

kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek a (3a)

bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint

anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a

jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly

előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a

jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet

megkezdeni és folytatni.

(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról

szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt

megillető díj, illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Hivataltól az ott javára letétbe

helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös

jogkezelő szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet

hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA). Ha az árva mű egyéb

felhasználásait több közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban

részesülnek. Az NKA a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére

fordítja.

(6) Ha a jogosult a (3)–(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása – a

szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat és

a (7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.

41/C. §101 (1)102 A Hivatal a 41/B. §-ban szabályozott eljárásban – az e törvényben

meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról

szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános

szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2)103 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt a következő eltérésekkel és

kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a)104 a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján

vizsgálja azzal, hogy az ügyfél hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre két alkalommal is

felhívható;

b)105 a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő;

c) nem alkalmazható az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 26. §-a;

d) nem alkalmazhatóak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a

határozat közhírré tételére, az ügygondnokra, a sommás eljárásra, a költségmentességre és

a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;

e) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi

felhívásnak és fellépésnek, a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel

szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek

van helye, a bíróság – a 41/D. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.

(3) A 41/B. §-ban szabályozott eljárásban – tájékoztatás kérése és annak teljesítése,

valamint az iratokba való betekintés kivételével – kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint

azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye azzal, hogy az ügyfél adatainak

változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett

kérelemnek, tájékoztatás pedig nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges

üzenet útján. Az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak. A

kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Hivatal személyes megjelenéshez

kötötten biztosítja.

(4) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti, az eljárás

megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a

határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.

41/D. § (1)106 A 41/C. § (2) bekezdés e) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására

irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell

benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset

kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli

nyilatkozatot tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül

továbbítja a bírósághoz.

(3)107 Az (1) bekezdés szerinti kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b)108 a kérelmezőnek a 41/B. § (1b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve

amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c)109 a kérelmező jogi képviselőjének a 41/B. § (1b)–(1c) bekezdésében meghatározott

azonosító adatait, és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét.

(3a)110 A kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a kérelemmel érintett döntés számát, valamint a döntésnek a kérelem által érintett

rendelkezését vagy részét,

b) a döntés bíróság általi felülvizsgálatára irányuló határozott kérelmet, valamint

c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket

alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.

(3b)111 A kérelem záró részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,

b) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték részleges

megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve

jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló

tényeket és jogszabályhelyet,

c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, valamint

d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem

tárgyában a bíróság határoz.

(5)112 A 41/C. § (2) bekezdés e) pontja szerinti nemperes eljárásban azokra az eljárási

kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló

2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás

sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban

alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek

a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)113

(7)114 A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás lefolytatására a Fővárosi

Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(8)115 A Pp.-ben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban

mint bíró nem vehet részt, aki

a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,

b)116 az a) pontban említett személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is

alkalmazni kell.

(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.

(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene

kell megindítani.

(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek

előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően

alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

(13)117 Ha a Hivatal a (2) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot tett, az eljáró tanács elnöke

e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.

(13a)118 A bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és a Pp. érdemi tárgyalásra

vonatkozó szabályai szerint tart tárgyalást. Az eljárásban szünetelésnek helye nincs.

(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat

határozatot, azonban a felet – kérésére – meg kell hallgatnia.

(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja

a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.

(15a)119 Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott

határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a

rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.

(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság

– az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével –

jogszabálysértés megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség

esetén a Hivatalt új eljárásra kötelezi.

(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a

bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás

folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

(19)120 A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati

eljárásokat is.

41/E. §121 (1) Az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyekről a Hivatal

bárki által megtekinthető, elektronikus úton hozzáférhető nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az árva művel kapcsolatos ügyszámot;

b) a felhasználó és – képviselet esetén – képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

c) a mű vagy teljesítmény azonosítására alkalmas adatokat;

d) a jogosult, több jogosult esetén valamennyi jogosult nevét – ha ez lehetséges –;

e) a művel vagy teljesítménnyel kapcsolatban engedélyezett felhasználás terjedelmére

vonatkozó adatokat;

f) a felhasználási díj mértékét és letétbehelyezésének napját;

g) a felhasználási engedély visszavonásának tényét és hatályát;

h) a művel vagy teljesítménnyel kapcsolatban folyamatban lévő eljárások tényét és tárgyát.

(3) Az árva művel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti adatok változását a nyilvántartáson a

Hivatal – a módosítás időpontjára való utalással – haladéktalanul átvezeti.

Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása

41/F. § (1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati

médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett

intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét képező árva művet a közérdekű feladata

teljesítése érdekében

a) a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság

tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;

b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés

vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan

a) irodalmi művekre,

b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,

c) hangfelvételekre, valamint

d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-

ig előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más

audiovizuális művekre

kell alkalmazni, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy –

kiadás hiányában – sugároztak.

(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29. előtt

elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és nem

sugároztak, a kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés alapján akkor használhatja fel,

ha alapos okkal feltehető, hogy az ellen a jogosult nem tiltakozna.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)–(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy

hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és teljesítményekre is

alkalmazni kell.

41/G. § (1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett

jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni

a) a jogosultkutatás eredményét,

b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,

c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],

d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.

(2)122 A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja az Európai Unió

Szellemi Tulajdoni Hivatalának az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online

nyilvántartásban történő rögzítés céljából.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a felhasználás

megkezdésének feltétele.

41/H. § (1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek egyes

megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban árva műnek tekintett mű vagy

hangfelvétel Magyarországon is árva műnek tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében

meghatározott nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény

jogosultkutatás nélkül felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját gyűjteménye

vagy archívuma részét képezi. Ha a 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott

nyilvántartásban szereplő árva műnek több jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében

foglaltakat alkalmazni kell.

(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén köteles a

41/G. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott információkat a Hivatalnak megküldeni.

41/I. § (1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén a

kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján

folytathatja.

(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében megfelelő

díjazást követelhet.

41/J. § A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal összefüggésben

elért bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával felmerülő költségei

fedezésére fordíthatja.

41/K. § Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával kapcsolatos

részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő díjazás feltételeit

kormányrendelet állapítja meg.

V. Fejezet

A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK

A felhasználási szerződések általános szabályai

42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a

felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási

szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy

más jogszabály az eltérést nem tiltja.

(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző

számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.

Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a

szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a

mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem

kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem

kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási

módra és a felhasználás meghatározott mértékére.

(4)123 Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély

Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló

művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.

(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély

vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a

szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és

mértékre korlátozódik.

44. § (1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző

meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.

(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási

engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően

kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási

módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását

hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.

45. § (1) A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell

foglalni.

(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő

közzétételre kötött szerződés esetén.

(3)124 Ha a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő nyilvánossághoz közvetítést

maga a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a

műre a szerző elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást.

46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve

csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a

szerző kifejezetten megengedte.

(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy

szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.

(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további

felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül

száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés

teljesítéséért.

47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű

átdolgozására.

(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak

jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel

vagy elektronikus adathordozóra másolja.

(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak

jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.

(4) A mű többszörözésére adott engedély – kétség esetén – kiterjed a többszörözött

műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba

forgalomba hozatal céljából történő behozatalára.

48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási

szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez

fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a

szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a

felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.

49. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű

elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni.

Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít.

Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet

elfogadottnak kell tekinteni.

(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült

művet indokolt esetben – megfelelő határidő tűzésével – a szerzőnek kijavítás végett

ismételten is visszaadni.

(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a

felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.

(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás

illeti meg.

50. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen

vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles

végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a

felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

51. § (1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést,

ha

a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy –

ennek hiányában – az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy

b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának

megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték,

a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől

számított két év eltelte után gyakorolhatja.

(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a

felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat

le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy – ha ez a későbbi – a mű átadását

követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.

(5) Felmondás helyett a szerző – a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett

– megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.

52. § (1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy

a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől

számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra

felmondhatja a szerződést.

(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.

53. § (1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott

engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból

megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.

(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat

időpontjáig felmerült kár megtérítésére.

(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő

felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához

vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

(4) Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően

alkalmazni.

54. § A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő

elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor

is, ha a védelmi idő eltelt.

55. §125 (1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni

kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint – a (2)–(3)

bekezdésben foglalt eltérésekkel – az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az

előadóművészi vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.

(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a

nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a

hangfelvétel-előállító vagy az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a

hangfelvétel többszörözött példányait megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy

nem teszi a hangfelvételt vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a

nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és

idejét egyénileg választhatják meg, az előadóművész felmondhatja az előadás rögzítésére

vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.

(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a

hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról

szóló értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott

mindkét felhasználási cselekményt.

(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.

Kiadói szerződés

56. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére

bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a

szerzőnek díjat fizetni.

(2) A kiadás joga – kétség esetén – a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés

alapján gyakorolható kiadási jog – a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok

számára készült művek kivételével – kizárólagos.

57. § (1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.

(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják

ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.

57/A–57/C. §126

57/D. §127

MÁSODIK RÉSZ

EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VI. Fejezet

A SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER)

58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó

felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy

matematikai műveletre is.

(2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti

programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is.

(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.

(4) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. §

(3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

59. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a

többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más

módosítására – ideértve a hiba kijavítását is –, valamint ezek eredményének

többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert

jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.

(2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági

másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.

(3) Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül

is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert

annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során

abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet

megismerje.

60. § (1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy

fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel

való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy

a) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának

felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;

b) az együttes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említett személyek

számára nem vált könnyen hozzáférhetővé;

c) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az

együttes működtetés biztosításához szükségesek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ

a) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli

célra;

b) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes

működtetés ezt szükségessé teszi;

c) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver

kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog

megsértésével járó bármely más cselekményhez.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését

értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. §

(1) bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.

(5) Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver

műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.

VII. Fejezet

ADATBÁZIS128

60/A. §129 (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb

tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek

tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg

hozzá lehet férni.

(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis

működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.

(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai

eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez

felhasznált szoftverre.

61. § (1)130 Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő

adatbázis.

(2)131 Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.

(3)132 A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adatbázisra a

30. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

62. § (1)133 Nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a – gyűjteményes műnek

minősülő – adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való

hozzáféréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges

cselekményeket elvégezze.

(2)134 Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1)

bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését

értelemszerűen alkalmazni kell.

(4)135 Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2)

bekezdésben foglaltaktól.

(5)136 Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az

adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.

VIII. Fejezet

A REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT MŰ

63. § (1) A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra

átruházhatók.

(2) E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges

kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a

reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.

(3) E művekre a közös jogkezelés nem terjed ki.

(4)137 Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző

és a felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet – kizárólag az (1)–(3)

bekezdésben foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából

– reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő

szervezettel szemben csak akkor válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet írásban

értesíti.

IX. Fejezet

FILMALKOTÁSOK ÉS MÁS AUDIOVIZUÁLIS MŰVEK

Általános szabályok

64. § (1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek

hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt

milyen hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre

készült játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és

az ismeretterjesztő film.

(2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film

rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak

hozzá. E rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben

biztosított jogait.

(3)138 A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy vagy jogi

személy, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását,

gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről.

65. § (1) A filmalkotás akkor befejezett, ha végleges változatát a szerzők és az előállító

ilyenként elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg

egyoldalúan.

(2) A befejezett film hozzáadással, elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy

bármilyen más megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor – a szerzők közötti eltérő

megállapodás hiányában – a rendező képviseli a többi szerzőt.

(4) Az előállító – az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével – a szerzők

személyhez fűződő jogainak a védelmében is felléphet.

(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként

megalkotott művekre vonatkozó általános szabályok (30. §).

A megfilmesítési szerződés

66. § (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési

szerződés) alapján a szerző – kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét –

ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a

felhasználás engedélyezésére való jogot.

(2)139 A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-

ban, a 23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.

(3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A

felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a

film megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles.

(4) Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más – akár belföldi, akár külföldi –

természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.

(5) Az előállító évente legalább egyszer köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó

bevételeiről a szerzőnek felhasználási módonként írásban elszámolni.

(6) Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi

meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a

szerződést és arányos díj megfizetését követelheti. A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg

megilleti, a művel pedig szabadon rendelkezik.

(7) Ha a szerződést a film céljára jövőben megalkotandó műre kötik meg, az előállító köteles

a mű átvételétől számított hat hónapon belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a művet

elfogadja-e vagy annak kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása esetén a

kijavítás elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű elfogadásáról az átvételtől

számított három hónapon belül köteles az előállító nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű

elfogadására vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet

elfogadottnak kell tekinteni.

(8) A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az

előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a

rajz- vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint – a felek megállapodása esetén –

a szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.

X. Fejezet

KÉPZŐMŰVÉSZETI, FOTÓMŰVÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI, IPARMŰVÉSZETI ÉS IPARI

TERVEZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK, MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK TERVEI

Személyhez fűződő jogok

67. § (1) A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a

műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása,

amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.

(2) A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a

nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos,

illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy

aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.

(3) A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott

képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy

műszaki létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő

előadás, illetőleg iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor ugyancsak

meg kell jelölni a szerzőt.

(4) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az

eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.

(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és

iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.

(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és arról

felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti.

A szabad felhasználás esetei

68. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti,

építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül

elkészíthető és felhasználható.

(2)140 Tudományos ismeretterjesztő előadás céljából képzőművészeti, építészeti,

iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a

szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.

(3)141 Épület helyreállítása céljából építészeti alkotás vagy annak terve, továbbá az építészeti

alkotás rajza és az azt tartalmazó mű a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül

többszörözhető és a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tehető.

(4)142 E § alkalmazásában helyreállítás az újjáépítés, valamint az építészeti alkotás

rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási

tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának megtartása mellett.

A kiállítás joga

69. § (1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás

tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző

rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.

(2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a

szerző beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség

a szerző beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.

(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.

A követő jog

70. §143 (1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő

visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás

tulajdonjogának első – a szerző részéről történő – átruházását követően kell alkalmazni. E

díjazásról nem lehet lemondani.

(2) E § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs,

festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl.

falikárpit, kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző

készítette, vagy olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha

korlátozott számban a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A

sorszámmal, a szerző kézjegyével ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által

megjelölt műpéldányt ilyen másolatnak kell tekinteni.

(3)144 E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó

természetes vagy jogi személy.

(4)145 A szerzői díj mértéke a műalkotás – adót és más köztartozást nem tartalmazó –

pénzben kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)

a)146 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó

részében;

b) 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti

részében;

c) 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti

részében;

d) 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg

közötti részében;

e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében.

(5) A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.

(6) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az (1) bekezdésben szabályozott átruházásra, ha

az adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg

az 5000 forintot.

(7) A forintösszeg számításánál a Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti

naptári negyedév első napján érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.

(8) Ha muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti műalkotás

tulajdonjogát, az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem kell megfizetni, feltéve,

hogy a muzeális intézmény működése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját

közvetve sem szolgálja.

(9) A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra

vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását

eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj

megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. Ilyen esetben egymás között a kötelezettség a

műkereskedők közül – ha eltérően nem állapodnak meg – az eladót terheli. Ha az ügyletben

közreműködő műkereskedők közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő

megállapodás hiányában a kötelezettség közülük a vevőt terheli.

(10) A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig

köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött szerződések után a képzőművészeti és

iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. A

szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem bizonyul

lehetetlennek, valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj összegét. A közös

jogkezelő szervezet a hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának

fizeti ki.

(11) A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben meghatározott

átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig követelheti

mindazoknak az adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek.

(12) Az (1)–(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell

a) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely

tagállamának állampolgára, továbbá

b) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a szerző,

illetve jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő jogot az

illető országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és

jogutódjaik számára, vagy

c)147 arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség

egyik tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.

(13)148 A (12) bekezdés b) pontja tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata

irányadó. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i

2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó műalkotás esetében

az igazságügyért felelős miniszter az Európai Bizottság által közzétett lista

figyelembevételével adja ki a nyilatkozatot.

Egyéb rendelkezések

71. § Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás

tekintetében:

a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név

feltüntetéséhez való jogot;

b) a felhasználót megilleti – a szerződésben meghatározott körben – a kizárólagos

felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell

hallgatni;

c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten

vagy anélkül használja fel.

72. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt

személy beleegyezése is szükséges.

HARMADIK RÉSZ

A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK149

XI. Fejezet

A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGOK VÉDELME

Az előadóművészek védelme

73. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges

ahhoz, hogy

a) rögzítetlen előadását rögzítsék;

b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve,

ha az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már

maga is sugárzott előadás;

c) rögzített előadását többszörözzék;

d) rögzített előadását terjesszék;

e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a

nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és

idejét egyénileg választhassák meg.

(2) Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett

jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.

(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a

hozzájárulással – ellenkező kikötés hiányában – a film előállítójára [64. § (3) bek.] ruházza át

az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az

előadóművészeknek a 20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét. A 23. § (6) bekezdését az

előadóművészekre is megfelelően alkalmazni kell.

74. § (1) Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért – ha e

törvény másként nem rendelkezik – díjazás illeti meg.

(2)150 Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült

rögzítésének [26. § (6) bek.] díjazására és a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában

meghatározott jog gyakorlására a 27. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az

előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük esetében is megfelelően alkalmazni

kell.151

(3)152 Az előadóművészek közös jogkezelő szervezete a sugárzás vagy a nyilvánossághoz

történő átvitel céljára rögzített előadás első sugárzását követő ismételt sugárzásért

érvényesített jogdíjak terhére kezelési költséget nem vonhat le, a jogdíj teljes összegét –

jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével –

a jogosultak számára köteles folyósítani.

74/A. §153 (1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött

szerződés az előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az

előadóművész a hangfelvétel-előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a

hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel

nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet közvetlenül

követő minden egyes teljes év vonatkozásában. E díjról az előadóművész nem mondhat le.

A jogosultak a kiegészítő díjazás tekintetében fennálló díjigényüket csak közös jogkezelés

útján érvényesíthetik.

(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az

ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az

érintett hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1)

bekezdés c) pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő

összeget a közös jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a

kiegészítő díjazásra jogosult és közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás

felosztásához szükséges tájékoztatást megadni.

(3)154 Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés

alapján az előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos

ismétlődő díjazásra jogosult, az előadóművész a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy –

ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától

számított ötvenedik évet követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy

szerződésben meghatározott levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés

semmis.

75. § (1) A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt

megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét – a felhasználás jellegétől függően, ahhoz

igazodó módon – feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes,

valamint az együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.

(2)155 Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása,

megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan

visszaélés, amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.

A hangfelvételek előállítóinak védelme

76. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása

szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt

a) többszörözzék;156

b) terjesszék;

c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság

számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg

választhassák meg.157

(2) A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény

másképp nem rendelkezik – díjazás illeti meg.

77. § (1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a

sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi

védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat

kell fizetnie, amely – a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában – fele-fele arányban

illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.158

(2)159 Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi

célból kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1)

bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság

számára. Az (1) bekezdésben és a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés

alkalmazásában nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a 28. § (2) bekezdésében

szabályozott felhasználást is. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában

továbbá nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a hangfelvétel jelenlévők számára

történő hozzáférhetővé tételét [24. § (2) bek. b) pont] is.

(3)160 A jogosultak díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról

csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

78. § (1) A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe

adásához, bérbeadásához – a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül –

a hangfelvétel előállítójának, valamint – előadás hangfelvétele esetében – az

előadóművésznek a hozzájárulása is szükséges.

(2)161 Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak –

eltérő megállapodásuk hiányában – egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az

előadóművészek díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról

csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

78/A. §162 Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-

előállítóval kötött szerződést az 55. § (2)–(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-

előállítónak a hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.

79. § A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain

feltüntessék.

A rádió- és televízió-szervezetek védelme

80. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet

hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát

a) más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő

közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék;

b) rögzítsék;

c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a

rögzítés a 83. § (2) bekezdése alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint

amelyre a 83. § (2) bekezdése vonatkozik;

d)163 vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság

számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg

választhassák meg.

(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges

ahhoz is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj

ellenében hozzáférhető a közönség számára.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem

rendelkezik – díjazás jár.

(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [26. § (7) bek.]

esetén az (1)–(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

81. § A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a

saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét

feltüntessék.

A filmek előállítóinak védelme

82. § (1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet

a) többszörözzék;

b) terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;

c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság

számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg

választhassák meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik –

díjazás jár.

(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.

A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya

83. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi,

tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.

(2) Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben,

amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja

meg a szerző hozzájárulását. Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a

felhasználásért díjazás jár, a 16. § (4) és (5) bekezdésének első mondatában a díjazás

arányos mértékére vonatkozó rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is

alkalmazni kell.

A védelmi idő

84. §164 (1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények – a (2) bekezdésben foglalt

eltérésekkel – a következő időtartamokban részesülnek védelemben:

a) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven

évig;

b) a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év

első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától

számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;

c) a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év

első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától

számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;

d) a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától

számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított

ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;

e) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első

sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;

f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a

film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták

forgalomba a filmet.

(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot,

valamint c) pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz

történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől

számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor

került, vagy a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek

esetében [(1) bekezdés d) pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz

történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől

számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.

XI/A. Fejezet165

AZ ADATBÁZISOK ELŐÁLLÍTÓINAK VÉDELME

84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának

hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét

a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban:

kimásolás);

b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével

vagy – a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon – a nyilvánossághoz való

közvetítéssel (a továbbiakban: újrahasznosítás).166

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell

érteni: adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba

hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5)

bekezdését megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.

(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem

másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része

sem, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az

adatbázis előállítójának jogos érdekeit.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem

rendelkezik – díjazás jár.167

(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha

az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást

igényelt.

(6)168 Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a

természetes személyt vagy jogi személyt illetik meg, aki vagy amely saját nevében és

kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges

ráfordításokról.

(7) Az adatbázis előállítóját az (1)–(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik

meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E

jogok az adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem

részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi – vagy bármilyen más jogi –

védelemben.

(8) Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek

szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.

(9)169 Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott

védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha

a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos

tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;

b)170 olyan jogi személy, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának

jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt

székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az

Európai Gazdasági Térség területén van.

(10)171 A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott

védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt

székhelye van az Európai Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és

folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához.

84/B. § (1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a

nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának

jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen is – kimásolja, illetve újrahasznosítsa.

(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1)

bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.

(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan

cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy

indokolatlanul károsítják az előállító jogos érdekeit.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett

egyes művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó

szomszédos jogokat.

(5) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)–(4) bekezdésben

foglaltaktól.

84/C. § (1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az

jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem

vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.

(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára – a célnak

megfelelő módon és mértékig – az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha

az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az

adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak

megfelelő módon és mértékig.

(3a)172 Az adatbázis a 41. § (1a)–(1g) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával

nem üzletszerű célra szabadon kimásolható vagy újrahasznosítható, ha a kimásolás vagy

újrahasznosítás kizárólag az ott meghatározott fogyatékossággal élő személyek javára,

fogyatékosságukkal közvetlen összefüggésben történik, és az nem haladja meg a

fogyatékosság által indokolt mértéket.

(4)173 A szabad felhasználásnak az (1)–(3a) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t

megfelelően alkalmazni kell.

84/D. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek

védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított

tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig,

ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.

(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az

adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a

megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az

adatbázis tartalmának jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések,

elhagyások és módosítások halmozódásából is.

84/E. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően

alkalmazni kell.

(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első

mondatában foglalt – a díjazás arányos mértékére vonatkozó – rendelkezést az adatbázis

előállítója esetében is alkalmazni kell.

(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon – a

jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető

jogszabály kivételével – az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell.

NEGYEDIK RÉSZ

KÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI

XII. Fejezet174

A SZERZŐI JOGOK ÉS A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK KÖZÖS KEZELÉSE

Közös jogkezelés

85. §175

A közös jogkezelés általános szabályai

86–88. §176

A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása

89. §177

Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről

90. §178

A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvétel feltételei

91–92. §179

A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások általános szabályai

92/A–92/D. §180

A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás

92/E. §181

Törlés a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásából

92/F–92/G. §182

A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása

92/H–92/J. §183

A közös jogkezelés felügyelete

92/K–92/P. §184

XIII. Fejezet

A SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

Polgári jogi jogkövetkezmények

94. §185 (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben – az eset

körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását

és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt,

és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő

nyilvánosságot biztosítsanak;

d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy

szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a

jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;

e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;

f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot

helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és

anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek

történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges

kivonását, illetve megsemmisítését.

(2)186 A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint

kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése

esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.

(3) A szerző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben

is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.

(4) A szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben

is támaszthatja, aki

a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;

b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;

c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;

d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a

jogsértéssel érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett

szolgáltatások nyújtásában.

(5) A (4) bekezdés a)–c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi

mértékűek, ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből

nyilvánvaló, hogy e cselekmények – közvetlenül vagy közvetetten – kereskedelmi vagy más

gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek

kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés alapján a jogsértő, illetve a (4) bekezdésben

meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:

a) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában,

illetve teljesítésében résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a

forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;

b) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe

vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.

(7) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból

visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák

meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék meg. A bíróság

indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a

bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó

összeg felől ítéletben határoz.

(8) A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok

lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsértő tulajdonában, de a

tulajdonos a jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság

mellett tudnia kellett volna.

(9) A bíróság az (1) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdésben meghatározott

intézkedéseket a jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való

eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges

kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek

érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés

súlyosságával arányban álljon.

(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő

nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra

hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő

közzétételt.

(11)187 Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a

(2) bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének

megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve

hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.

94/A. §188 (1)189 A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést –

az ellenkező valószínűsítéséig – a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja szerinti különös

méltánylást érdemlő okból szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű

szerzői jogi védelem alatt áll, valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutódja vagy a mű olyan

felhasználója, illetve a szerzői jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult

saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat

hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való

tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(3)190 A szerzői jog megsértése vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén

ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a

Pp. perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt

többletfeltételek hiányában is. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény

eltérő rendelkezése hiányában, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a

nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes

eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról

szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit

kell alkalmazni. Ha a kérelmező a (7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog

megsértése miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban

lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(4) A szerző – a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül – az ideiglenes

intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól

a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai

szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás

visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés

kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.];

b) a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,

illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;

c)191 ellenbiztosíték adását, ha ennek fejében – a jogsértés abbahagyásának követelése

helyett – hozzájárul a feltételezett jogsértő cselekmények jogsértő általi folytatásához.

(5)192 Az ellenbiztosíték adását a (4) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szerző erre

irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szerző előterjesztett kérelmet a

jogsértés abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(6)193 A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen

intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.

Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság

soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.

(7)194 A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés

iránti kérelem – a (4) és (5) bekezdés alapján elrendelhető intézkedéseket is ideértve –

tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szerző a

pert a szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés

tárgyában nem indította meg a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az

ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül,

legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül végzéssel határoz.

(8)195 Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már

elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet

kötelezheti

a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle

lehetővé tételére;

b) kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és kereskedelmi

adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.

(9)196 Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a

jogsértés tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes

bizonyítást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság

soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül végzéssel

bírál el. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint

illetékes törvényszéknél vagy annál a törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a

bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le.

(10)197 A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő végzést az ellenérdekű fél kérelmére

hatályon kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg

az előzetes bizonyítást elrendelő végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság

az előzetes bizonyítást elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem

tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül

végzéssel határoz.

(11)198 Az ideiglenes intézkedés – ideértve a (4) és (5) bekezdés alapján elrendelhető

intézkedéseket is – elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása

mellőzhető, ha az ebből fakadó késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna. Az előzetes

bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása a Pp. 337. § (1)

bekezdés b) pontja alapján mellőzhető, ha a meghallgatásból fakadó késedelem

helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata

valószínűsíthető. Ha a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatását mellőzi, az ideiglenes

intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendeléséről szóló végzést az ellenérdekű féllel a

foganatosítást követően haladéktalanul közölni kell. A végzés közlését követően az

ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes

bizonyítást elrendelő végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. Az ideiglenes

intézkedés vagy az előzetes bizonyítás iránti kérelem elutasítása esetén a bíróság az

elutasításról szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az ideiglenes

intézkedés vagy az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet.

(12)199 A bíróság az előzetes bizonyítás és – a (4) bekezdés c) pontját és az (5) bekezdést

kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését az ellenérdekű fél kérelmére

biztosítékadáshoz kötheti.

(13)200 A (4) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben

meghatározott biztosíték vagy ellenbiztosíték kiadására vagy visszaadására a Pp.

biztosítékra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság – az ítélet mellett

– az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon

kívül helyező vagy annak hatályvesztését megállapító végzésben is rendelkezhet a

biztosíték vagy ellenbiztosíték visszaadásáról vagy kiadásáról.

94/B. §201 (1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét

ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.

(2)202 Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek

tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes

műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért

igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)203 Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek

tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről,

szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított

teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő

szervezet önként vállalt szolgáltatásként – alapszabályával összhangban – saját tagja

számára, a tag kérésére állíthat ki.

(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek

tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

(5)204

94/C. §205 (1) A mű önkéntes nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a Hivatal az

elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e

törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Az e §-ban szabályozott eljárásban – tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével

– elektronikus kapcsolattartásnak csak azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye,

tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet

útján. A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Hivatal személyes

megjelenéshez kötötten biztosítja.

(3) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel

iránti kérelem tárgyát képező műről nem állítható elő elektronikus műpéldány, vagy az

elektronikus műpéldány mérete meghaladja a miniszteri rendeletben meghatározott

mértéket.

94/D. §206 (1) A mű önkéntes nyilvántartásba vételére irányuló kérelemben, a mű önkéntes

nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány visszavonására irányuló kérelemben, valamint

a korábban szerzőként bejegyzett személy önkéntes műnyilvántartásból történő törlésére

irányuló kérelemben fel kell tüntetni:

a) a kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője

aláírását;

c) a kérelmező és – képviselet esetén – a képviselő elektronikus levelezési címét vagy

telefonszámát.

(2) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett

vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek az (1) bekezdésben

meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint

anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(3) A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet, a mű önkéntes

nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány visszavonására irányuló kérelmet, valamint a

korábban szerzőként bejegyzett személy önkéntes műnyilvántartásból történő törlésére

irányuló kérelmet egyebekben az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló

miniszteri rendeletben meghatározott követelmények szerint kell elkészíteni.

Védelem

a műszaki intézkedések megkerülésével szemben

95. §207 (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog

védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett

cselekményt olyan személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában

elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés

megkerülése.

(2) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni olyan eszköz, termék vagy

alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére, eladására, bérbeadására, eladás vagy

bérbeadás céljából történő reklámozására, kereskedelmi céllal való birtoklására, illetve olyan

szolgáltatás nyújtására,

a) amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy

forgalmaznak;

b) amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági

jelentősége, illetve célja; vagy

c) amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy

megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedés minden olyan eszköz,

alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog

jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén –

megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni,

ha a mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan

eljárás – különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző

mechanizmus – útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az 59. §-ban és a 60. §

(1)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását. Szoftver esetében a (2)

bekezdést csak olyan eszköz, termék vagy alkatrész forgalomba hozatalára vagy

kereskedelmi céllal történő birtoklására kell alkalmazni, amelynek egyedüli szándékolt célja,

hogy megkönnyítse a szoftver védelmére szolgáló műszaki megoldás engedély nélküli

megkerülését vagy eltávolítását.

95/A. §208 (1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.],

továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban

szabályozott szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás

kedvezményezettje követelheti, hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével

szemben a 95. § alapján biztosított védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad

felhasználást, feltéve, hogy a szabad felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen

férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé

tételének feltételeiről, a felek bármelyike kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő

eljárást.

(2)209 Az (1) bekezdés – a 41. § (1)–(1c) bekezdésében szabályozott szabad felhasználási

esetek kivételével – nem alkalmazható, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a

nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és

idejét egyénileg választhassák meg, így különösen a 26. § (8) bekezdése, 73. § (1)

bekezdés e) pontja, 76. § (1) bekezdés c) pontja, 80. § (1) bekezdés d) pontja, 82. § (1)

bekezdés c) pontja szerinti esetekben.

A jogkezelési adatok védelme

96. § (1)210 A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat

jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan

terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz

másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a

jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy

tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia

kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog

megsértését, vagy mást arra indít.

(2) Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt

vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről

tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy

az adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő

közvetítésével összefüggésben jelenítik meg.

A szerzői jog megsértésének

vámjogi következményei

97. §211 A szerzői jog megsértése esetén a szerző – külön jogszabály rendelkezései szerint –

követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk forgalomba

kerülésének megakadályozására.

Jogkövetkezmények

felhasználási engedély esetén

98. § (1)212 A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási

engedélyt a 43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a

jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a

felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében

felléphet a jogsértés miatt.

(2) A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint

csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.

A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei213

99. §214 A 94–98. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet

szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos

műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is. A XI/A. fejezet alkalmazásában a

95/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználási eseteken a 84/C. § (1)

bekezdésben meghatározott – reprográfiával [21. § (1) bek.] történő – magáncélú másolást,

valamint a 84/C. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott szabad felhasználási eseteket kell

érteni.

ÖTÖDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIV. Fejezet

JÁRULÉKFIZETÉS A VÉDELMI IDŐ ELTELTE UTÁN

100. § (1)215 A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti műalkotás

tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor

járulékot kell fizetni.

(2)216 A járulék mértéke az adót és más köztartozást nem tartalmazó vételár négy százaléka.

Az eredeti műalkotások körének és a vételár fogalmának meghatározására, valamint a

járulék kötelezettjére, beszedésére és átutalására a 70. § rendelkezéseit megfelelően

alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a megfizetett járulékot

az alkotó tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.

(3)217 Nem kell a járulékot megfizetni, ha az eredeti műalkotás tulajdonjogát muzeális

intézmény szerzi meg vagy ilyen intézménytől szerzik meg.

(4)218 A közös jogkezelő szervezet a járulék címén befolyt összeget külön köteles kezelni és

nyilvántartani.

(5)219 A közös jogkezelő szervezet a járulék összegéről, annak felhasználásáról a

nyilvánosságot évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó

közleményét a tárgyévet követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a

Hivatal részére.

XV. Fejezet

A SZERZŐI JOGI JOGVITÁK RENDEZÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK

Szerzői jogi szakértő testület

101. § (1)220 Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más

hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Hivatal221 mellett működő szakértő testülettől. A

testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel

egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki.

(2)222

(3) A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a

felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.

(4)223 Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az

ügy érdemében hozott határozatról – egy példányának megküldésével – a testületet

értesíteni kell.

(5)224 A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály

állapítja meg.225

Egyeztető testület

102. §226 Ha a felhasználó és a jogosult között vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti

szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a

díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, továbbá a közös jogkezelő szervezetek, a

közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogosultak vagy a felhasználók között a közös

jogkezeléssel összefüggésben felmerülő egyéb jogvita esetén bármelyik fél a 103. § alapján

létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

103. § (1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi

LXXI. törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető

testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület (101. §) tagjai közül kell kijelölni.

(2) Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen belül működik.

104. § (1)227 Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti, a díjazásról és a

felhasználás egyéb feltételeiről szóló megállapodás vagy a közös jogkezeléssel

összefüggésben felmerült egyéb jogvitát lezáró egyezség létrehozását elősegítse. A

reprezentatív közös jogkezelő szervezet által megállapított díjszabással kapcsolatos vitában

kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az

igazságügyért felelős minisztert, a kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.

(2) Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a

megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.

(3) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.

Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől

számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.

(4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet

szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak

hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.

(5)228 A (4) bekezdésben említett eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos

illetékessége alá tartozik.

105. § (1) Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni,

és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető

testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem

kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az egyeztető testület – a

(2) bekezdésben említett szabályzat keretein belül – az eljárási szabályait, valamint a

díjszabását maga állapítja meg.

(2)229 Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki,

és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell

szerezni a Hivatal felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek

a véleményét.

105/A. §230 (1) Ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön

létre megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések

megkerülésével szemben biztosított védelem (95. §) ellenére milyen feltételekkel teszik

lehetővé (95/A. §), a felek bármelyike az egyeztető testülethez fordulhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a kedvezményezettek érdek-képviseleti

szervezetei is megindíthatják. Ebben az esetben az egyeztető testület döntése alapján

létrejött megállapodás hatálya – ellenkező kikötés hiányában – az érdek-képviseleti

szervezetnek azokra a tagjaira terjed ki, akik egyben a szabad felhasználás

kedvezményezettjei is.

(3) Az egyeztető testület megalakítására a 103. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

az egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület elnöke jelöli ki, ha a felek az

egyeztető testület tagjainak személyében – az eljárás megindításától számított nyolc napon

belül – nem állapodnak meg.

(4) Az egyeztető testület eljárására a 104. § (1)–(2) bekezdéseit és a 105. § (2) bekezdését

megfelelően alkalmazni kell.

(5) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.

Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől

számított harminc napon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.

(6) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet

szenvedett fél az egyeztető testület javaslata alapján létrejött megállapodást annak

létrejöttétől számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.

(7) Ha a megállapodás az (5) bekezdés alapján nem jött létre, a szabad felhasználás

kedvezményezettje az (5) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül

a bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogosultat a szabad

felhasználásnak a keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.

(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott perindítás joga – az ott megjelölt határidőn

belül – a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezeteit is megilleti azzal, hogy a jogerős

érdemi határozat hatálya e szervezeteknek az e törvény értelmében kedvezményezett

tagjaira terjed ki.

(9)231 Az e § alapján indított perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(10) Az e § alapján létrejött megállapodás vagy jogerős határozat alapján végrehajtandó

műszaki intézkedésre a 95. §-t megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a műszaki

intézkedés kielégíti a 95. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket.

XVI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szerzői jog más jogosultjai

106. § (1) Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját,

illetve a szerzői jog más jogosultját is.

(2)232 Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki

eljárás megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös

jogkezelő szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő

szervezet vagy a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az Szjt. 20.

§ (1) bekezdése szerinti vagyoni jog vonatkozásában az irodalmi és a zenei művekkel

kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.

(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos

hagyatékátadó végzés, a bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának

megküldésével – a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával – értesíti az érintett közös

jogkezelő szervezetet.

(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre, illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó

végzésre és az ítéletre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz

tartozó szerzői jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.

(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4)

bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a ,,kivonat'' minőség megjelölését, valamint azt,

hogy az milyen célra használható fel.

(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más

rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.

(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és

abból a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok

keretei között adatot szolgáltatni.

(8)233 Az (1)–(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szerzői joghoz

kapcsolódó jogok jogosultjaira és az e jogosultakat megillető jogokra.

106/A. §234 E törvénynek a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az

adatbázisok előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó

rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

nyilvánosságáról szóló jogszabályok érvényesülését.

A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító

szabályok

107. § (1) E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését

követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára

szolgáló készülékkel kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A 111. § (1) és (2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény

hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

108. § (1) A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban

hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői

jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.

(2) Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket,

valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben

meghatározott jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban – rájuk vonatkozóan – említett év

végétől számított húsz év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.

(3) Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az

1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény

hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül,

függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek-e e törvény hatálybalépését

követően.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhasználás e törvény hatálybalépését követően – a

hangfelvételek esetében a hatálybalépésig már előállított műpéldányokra vonatkozóan –

még további egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A

gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult

gazdálkodó szervezettel vagy annak – a felhasználást folytató – szervezeti egységével

együtt lehet átruházni. A törvény hatálybalépését követően is folytatott felhasználás

ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a

felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy

ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő

mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy

fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény

hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői

jog jogosultjának méltányos díjazás jár.

(8) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján járó díjazással kapcsolatos

viták bírósági útra tartoznak.

(9) Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés

alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e

törvény hatálybalépését követően – a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek

megfelelően – újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e

törvény szerint újra védelemben részesül.

108/A. §235 (1)236 A 31. § és a 84. § rendelkezéseit – a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7)

bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel – alkalmazni kell olyan művekre és

szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség

legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.

(2) Az (1) bekezdésben említett művekre a 108. § (3)–(9) bekezdéseiben foglalt szabályok

megfelelően irányadók azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény és e törvény hatálybalépésén,

illetve kihirdetésén az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaságnak az Európai

Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény

hatálybalépését, illetve kihirdetését kell érteni.

109. §237 E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló

2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha az

nem eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint

számított védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes

törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését

alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor

már eltelt. A 108. § (3)–(9) bekezdését ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994.

évi VII. törvény hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.

109/A. §238 E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010.

évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes

iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel

megállapított 90. § (2) és (4) bekezdését, valamint 93. § (4)–(6) bekezdését a 2011. január

1-jét követően indult díjszabás-jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.

110. §239(1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 89. § (13) bekezdésében foglaltakat első

alkalommal a 2012. évre vonatkozó beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011.

évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 92. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséről a

közös jogkezelő egyesület 2012. május 1-jéig köteles tájékoztatni a Hivatalt az alapszabály

módosításának tudomásulvételéről szóló bírósági jogerős végzés, valamint az alapszabály

megküldésével.

111. §240 (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan

megállapított rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december

31. és 2002. január 1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis

megfelelt – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi

LXXVII. törvénnyel megállapított – XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az

ilyen adatbázis előállítójának jogai 2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig

részesülnek védelemben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával

2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e

törvénynek a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január

1-jét követően is.

(3) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001.

évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan

hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje

már lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.

111/A. §241 E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról

szóló 2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekmények és az így szerzett jogok kivételével – mindazokra a

művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek

az Európai Unió tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december

22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem az információs társadalomban a szerzői és

szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i

2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott

feltételek alapján.

111/B. §242 E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló

2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – az eredeti műalkotás szerzőjét

megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és

tanácsi irányelvre is figyelemmel – a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre

kell alkalmazni.

111/C. §243 (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét

követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.

(2) A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött

műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. §

alapján megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti,

2011. január 1-jétől szolgáltatott adatok alapján.

111/D. §244 (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)–(3) bekezdésében, 74/A. § (1)–(3)

bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés b)–d) pontjában és (2)

bekezdésében foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre

vonatkoznak, amelyek esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven

év 2013. november 1-jéig még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és

hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont után születnek.

(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben

nincs egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen

szerződés hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti

ötven év már eltelt.

(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az

előadóművészeket ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés],

amelyeket 2013. november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy –

ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától

számított ötvenedik év elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani

lehet, ha ezt a lehetőséget a felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az

előadóművész között nem jön létre megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján

létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

111/E. §245 E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott

felmondási jog az e törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak

írásban gyakorolható.

111/F. §246 (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat

az NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013.

évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a

2013. évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet által a 20.

és 21. §-ban meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből 2014.

január 1-jét megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89.

§ (11a) bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.

111/G. §247 E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F–41/K. §-át az olyan műre és

hangfelvételre kell alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt követően e törvény

szerint védelem illet meg.

111/H. §248 Ha a Hivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi

szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése

szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus

kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni

111/I. §249 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a

közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények

módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított

rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését250 követően indult és a megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

Felhatalmazások

112. §251 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét

– az érintett érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével – rendelettel

meghatározza.252

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő

testület szervezetének és működésének részletes szabályait.253

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 38. §-ának (5) bekezdésében

szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés

és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit rendelettel meghatározza.254

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes

szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással összefüggő

eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének

módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek

nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.255

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben

a Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat,

valamint256

b) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a

kultúráért felelős miniszterrel és a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel

egyetértésben az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási

szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját257

rendelettel megállapítsa.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő

szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a

kultúráért felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet

gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.

(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős

miniszterrel egyetértésben – az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános

haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges

adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel

megállapítsa.258

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 41. § (1a)–(1f) bekezdésében foglalt

szabad felhasználással összefüggő részletes szabályokat, illetve hogy az e törvény 41. §

(1a)–(1c) bekezdése szerinti hozzáférhető formátumú példány, jogosított szervezet és az

olvasási képességet érintő fogyatékossággal élő kedvezményezett személy meghatározását,

a hozzáférhető formátumú művekkel és kapcsolódó jogi teljesítményekkel végezhető szabad

felhasználásra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a jogosított szervezetek, a

hozzáférhető formátumú művek és kapcsolódó jogi teljesítmények nyilvántartását vezető,

valamint az Európai Bizottság számára információt nyújtó közreműködő szervezet kijelölését

és feladatkörét rendeletben állapítsa meg.259

Az Európai Unió jogának való megfelelés260

113. §261 (1)262 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi

programok jogi védelméről,

b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a

vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz

kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok

jogi védelméről,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs

társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő

összehangolásáról,

e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az

eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról,

f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi

tulajdonjogok érvényesítéséről,

g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti

jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz

kapcsolódó egyes jogokról,

h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői

jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelv,

i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok

digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6.

pont a) és c) alpontja,

j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva

művek egyes megengedett felhasználási módjairól,

k) a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más

teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni

képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint

az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak

összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. szeptember 13-ai

(EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

l) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a

2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai

parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a törvény a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más

teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott

szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az

Unió és harmadik országok közötti cseréjéről szóló 2017. szeptember 13-i (EU) 2017/1563

európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít

meg.

1 A törvényt az Országgyűlés az 1999. június 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja:

1999. július 6.

2 A preambulum a 2003: CII. törvény 51. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-

a szerint módosított szöveg.

3 Az 1. § (2) bekezdés n) pontja a 2013: XVI. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

4 Az 1. § (2) bekezdésének p) pontját a 2001: LXXVII. törvény 1. §-a iktatta a szövegbe.

5 Az 1. § (4) bekezdése a 2001: XLVIII. törvény 67. § (1) bekezdésének k) pontjával

megállapított szöveg, e módosító törvény 67. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést

alkalmazni kell a 2002. január 1-je előtt létrejött szabványokra, illetve intézkedésekre és

tervezeteikre is azzal, hogy a 2002. január 1-je előtt megkezdett felhasználás az ebben az

időpontban meglévő mértékben folytatható a 2002. január 1-jétől számított egy évig.

6 Az 1. § (5) bekezdését a 2001: XLVIII. törvény 66. § d) pontja hatályon kívül helyezte,

újonnan a 2003: CII. törvény 52. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 108. §-a alapján

a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói

teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

7 Az 1. § (8) bekezdése a 2001: LXXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

8 A 3. § a 2016: XCIII. törvény 173. §-ával megállapított szöveg.

9 A 6. §-t megelőző alcímet a 2013: XVI. törvény 34. §-a iktatta be.

10 A 6. § (1) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 174. §-ával megállapított szöveg.

11 A 7. § a 2001: LXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

12 A 7. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.

13 A 13. § a 2013: XVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

14 A 14. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

15 A 15/A. §-t a 2015: CXXIX. törvény 23. §-a iktatta be.

16 A 16. § (1) bekezdésének első mondata a 2003: CII. törvény 53. §-ával megállapított

szöveg. E módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre,

szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU

tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy

amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében

felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem

alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett

jogokra.

17 A 16. § (7) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 175. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

18 A 16. § (8) bekezdését a 2016: XCIII. törvény 175. § (2) bekezdése iktatta be.

19 A 19. § (1) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 176. §-ával megállapított szöveg.

20 A 20. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi

és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

21 Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 19., a 2008. évi 18. számában közzétett ARTISJUS

közleményt.

22 A 20. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 54. § (1) bekezdésével, harmadik mondata a

2005: CLXV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 33. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

23 A 20. § (4) bekezdése a 2003: CII. törvény 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi

és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

24 A 20. § (7) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

25 A 21. § a 2016: XCIII. törvény 177. §-ával megállapított szöveg.

26 A 22. § (1) bekezdésének első mondata a 2005: CLXV. törvény 19. §-ával megállapított

szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január

1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

27 A 23. § (2) bekezdésének második mondatát a 2003: CII. törvény 57. § (1) bekezdése

iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre,

szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU

tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy

amelyeket megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében

felsorolt rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem

alkalmazható a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett

jogokra.

28 A 23. § (3) bekezdése a 2008: CXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

29 A 23. § (5) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30 A 23. § (6) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

31 A 23. § (7) bekezdését a 2008: CXII. törvény 30. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

32 A 23/A. §-t a 2008: CXII. törvény 4. §-a iktatta be. E módosító törvény 26. § (2) bekezdése

alapján a szerzőt megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött műpéldányok

nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A díj megállapításához,

beszedéséhez és felosztásához szükséges adatokat 2011. január 1. napjától kezdve kell

gyűjteni, ennek alapján a díjakat 2012-ben kell először felosztani.

33 A 23/A. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

34 A 24. § (3) bekezdése a 2005: CLXV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító

törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

35 A 25. § (1) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 178. §-ával megállapított szöveg.

36 A 25. § (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 89. §-a hatályon kívül helyezte.

37 A 25. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 58. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi

és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

38 A 25. § (4) bekezdése a 2003: CII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

39 A 26. § (2) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

40 A 26. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

41 A 27. § a 2003: CII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 108. §-a

alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói

teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

42 A 27. § (1) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 179. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

43 A 27. § (2) bekezdés b) pontja a 2016: XCIII. törvény 179. § (2) bekezdésével

megállapított szöveg.

44 A 27. § (3) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 179. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

45 A 28. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

46 A 28. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

47 A 28. § (4) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

48 A 28. § (5) bekezdése a 2003: CII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

49 A 28. § (6) bekezdése a 2010: CLXXXV. törvény 227. § (11) bekezdésével megállapított

szöveg.

50 A 30. § (5) bekezdése a 2003: CII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

51 A 30. § (7) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 40. §-ával megállapított, a 2018: CXV.

törvény 32. §-a, a 2018: CXXV. törvény 311. §-a szerint módosított szöveg.

52 A 31. § (2) bekezdése a 2013: XVI. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

53 A 31. § (6) bekezdése a 2013: XVI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

54 A 33. § (4) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 180. §-ával megállapított, a 2019: CXII.

törvény 37. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

55 A 33/A. §-t a 2020: LVIII. törvény 323. §-a iktatta be.

56 A 34. § (2) bekezdése a 2008: CXII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

57 A 34. § (3) bekezdése a 2020: LVIII. törvény 324. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

58 A 34. § (3a) bekezdését a 2020: LVIII. törvény 324. § (2) bekezdése iktatta be.

59 A 34. § (4) bekezdését a 2008: CXII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a

2020: LVIII. törvény 324. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

60 A 35. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi

és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

61 A 35. § (2) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 181. §-ával megállapított szöveg.

62 A 35. § (3) bekezdése a 2003: CII. törvény 63. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi

és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

63 A 35. § (4) bekezdése a 2008: CXII. törvény 6. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a

2019: CXII. törvény 37. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

64 A 35. § (4) bekezdés c) pontja a 2018: LVI. törvény 7. § a) pontja szerint módosított

szöveg.

65 A 35. § (4) bekezdés d) pontját a 2016: XCIII. törvény 193. § a) pontja hatályon kívül

helyezte.

66 A 35. § (5) bekezdése a 2020: LVIII. törvény 325. §-ával megállapított szöveg.

67 A 35. § (6) bekezdése a 2003: CII. törvény 63. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi

és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

68 A 35. § (7) bekezdését a 2003: CII. törvény 63. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

69 A 35. § (8) bekezdését a 2003: CII. törvény 63. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

70 A 36. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E

módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi

és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

71 A 36. § új (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg

az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. E módosító törvény

108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-

előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

72 A 36. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: CII.

törvény 64. § (2) bekezdése. A (3) bekezdés a 2010: CLXXXV. törvény 226. § (5) bekezdés

2. pontja szerint módosított szöveg.

73 A 36. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: CII.

törvény 64. § (2) bekezdése. A (4) bekezdés a 2010: CLXXXV. törvény 226. § (5) bekezdés

2. pontja szerint módosított szöveg.

74 A 36. § (5) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

75 A 37. § a 2003: CII. törvény 65. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 108. §-a

alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói

teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

76 A 38. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: CLIX. törvény 27. § a) pontja hatályon kívül

helyezte.

77 A 38. § (1) bekezdés e) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.

78 A 38. § (1a) bekezdését a 2013: CLIX. törvény 15. §-a iktatta be.

79 A 38. § (3) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (2) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

80 A 38. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 66. §-a iktatta be, szövege a 2008: CXII.

törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja, a 2019: CXII. törvény 37. § 4. pontja szerint módosított

szöveg.

81 A 39. § a 2008: CXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

82 A 40. § a 2011: CLXXIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

83 A 41. § (1) bekezdése a 2018: LVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

84 A 41. § (1a) bekezdését a 2018: LVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

85 A 41. § (1b) bekezdését a 2018: LVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

86 A 41. § (1c) bekezdését a 2018: LVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

87 A 41. § (1d) bekezdését a 2018: LVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

88 A 41. § (1e) bekezdését a 2018: LVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

89 A 41. § (1f) bekezdését a 2018: LVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

90 A 41. § (1g) bekezdését a 2018: LVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

91 A 41. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 207. §-a szerint módosított szöveg.

92 A 41. § (3) bekezdését a 2014: XIV. törvény 83. §-a iktatta be.

93 A IV/A. fejezetet (41/A–41/K. §) a 2013: CLIX. törvény 16. §-a iktatta be.

94 A 41/A. § (3) bekezdése a 2018: CXXXIV. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg.

95 Az 41/B. § (1a) bekezdését a 2018: CXXXIV. törvény 8. §-a iktatta be.

96 A 41/B. § (1b) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be.

97 A 41/B. § (1c) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be.

98 A 41/B. § (1d) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be.

99 A 41/B. § (3a) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.

100 A 41/B. § (3b) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.

101 A 41/C. § a 2016: CXXI. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

102 A 41/C. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg.

103 A 41/C. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 175. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

104 A 41/C. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: LVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

105 A 41/C. § (2) bekezdés b) pontja a 2018: LVI. törvény 7. § b) pontja szerint módosított

szöveg.

106 A 41/D. § (1) bekezdése a 2018: LVI. törvény 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

107 A 41/D. § (3) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

108 A 41/D. § (3) bekezdés b) pontja a 2019: XXXIV. törvény 44. § (3) bekezdésével

megállapított szöveg.

109 A 41/D. § (3) bekezdés c) pontja a 2019: XXXIV. törvény 44. § (3) bekezdésével

megállapított szöveg.

110 A 41/D. § (3a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.

111 A 41/D. § (3b) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.

112 A 41/D. § (5) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 42. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

113 A 41/D. § (6) bekezdését a 2017: L. törvény 177. §-a hatályon kívül helyezte.

114 A 41/D. § (7) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 42. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

115 A 41/D. § (8) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXXX. törvény 44. § a) pontja szerint

módosított szöveg.

116 A 41/D. § (8) bekezdés b) pontja a 2017: CXXX. törvény 44. § b) pontja szerint módosított

szöveg.

117 A 41/D. § (13) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 182. §-ával megállapított szöveg.

118 A 41/D. § (13a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 42. § (5) bekezdése iktatta be.

119 A 41/D. § (15a) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 42. § (6) bekezdése iktatta be.

120 A 41/D. § (19) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 42. § (7) bekezdése iktatta be.

121 A 41/E. §-t a 2016: CXXI. törvény 34. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a

2019: XXXIV. törvény 44. § (4) bekezdése iktatta be.

122 A 41/G. § (2) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 192. §-a szerint módosított szöveg.

123 A 43. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.

124 A 45. § (3) bekezdését a 2005: CLXV. törvény 21. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. §

(1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

125 Az 55. § a 2013: XVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

126 Az 57/A–57/C. §-t és a megelőző alcímet a 2008: CXII. törvény 8. §-a iktatta be, hatályon

kívül helyezte a 2013: CLIX. törvény 27. § b) pontja.

127 Az 57/D. §-t a 2009: LVI. törvény 206. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte

a 2013: CLIX. törvény 27. § b) pontja.

128 A VII. fejezet címe a 2001: LXXVII. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

129 A 60/A. §-t a 2001: LXXVII. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe.

130 A 61. § új (1) bekezdését a 2001: LXXVII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg

az eredeti (1)–(2) bekezdés számozását (2)–(3) bekezdésre változtatva.

131 A 61. § eredeti (1) bekezdésének számozását a 2001: LXXVII. törvény 5. §-a (2)

bekezdésre változtatta, szövege e módosító törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

132 A 61. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2001: LXXVII. törvény 5. §-a (3)

bekezdésre változtatta, szövege e módosító törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

133 A 62. § (1) bekezdése a 2001: LXXVII. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

134 A 62. § (2) bekezdése a 2001: LXXVII. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

135 A 62. § (4) bekezdését a 2001: LXXVII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 13. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően megkötött felhasználási

szerződésekre kell alkalmazni.

136 A 62. § (5) bekezdését a 2001: LXXVII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító

törvény 13. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét követően megkötött felhasználási

szerződésekre kell alkalmazni.

137 A 63. § (4) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

138 A 64. § (3) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 184. §-ával megállapított szöveg.

139 A 66. § (2) bekezdése a 2008: CXII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

140 A 68. § (2) bekezdése a 2020: LVIII. törvény 326. §-ával megállapított szöveg.

141 A 68. § (3) bekezdését a 2018: CXXXIV. törvény 9. §-a iktatta be.

142 A 68. § (4) bekezdését a 2018: CXXXIV. törvény 9. §-a iktatta be.

143 A 70. § a 2005: CVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 4. § (2)

bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. január 1-jét követően kötött szerződésekre kell

alkalmazni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 2001/84/EK európai parlamenti és

tanácsi irányelv 10. cikkét is.

144 A 70. § (3) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 185. §-ával megállapított szöveg.

145 A 70. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (3) bekezdése

szerint módosított szöveg.

146 A 70. § (4) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

147 A 70. § (12) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXIII. törvény 42. §-a szerint módosított

szöveg.

148 A 70. § (13) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének i) pontja szerint

módosított szöveg.

149 A harmadik rész címe a 2001: LXXVII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

150 A 74. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

Szövege a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

151 Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 35. számában megjelent MSZSZ közleményeket, a

2008. évi 39. számában megjelent MSZSZ-EJI közleményeket.

152 A 74. § (3) bekezdését a 2019: LXIII. törvény 1. §-a iktatta be.

153 A 74/A. §-t a 2013: XVI. törvény 40. §-a iktatta be.

154 A 74/A. § (3) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 33. §-a szerint módosított szöveg.

155 A 75. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

156 Lasd a Magyar Közlöny 2007. évi 21., a 2008. évi 18. számában közzétett MAHASZ

jogdíjközleményt, a Hivatalos Értesítő 2009. évi 63. számában közzétett MAHASZ

közleményt.

157 Lásd a Magyar Közlöny 2004. évi 5. számában megjelent MAHASZ közleményt.

158 Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 35. számában megjelent MSZSZ közleményt, a 2008.

évi 39. számában megjelent MSZSZ-EJI és MAHASZ közös közleményt.

159 A 77. § (2) bekezdésének második–harmadik mondatát a 2003: CII. törvény 70. §-a iktatta

be. E módosító törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos

jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

160 A 77. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

161 A 78. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint módosított

szöveg.

162 A 78/A. §-t a 2013: XVI. törvény 41. §-a iktatta be.

163 A 80. § (1) bekezdésének d) pontját a 2003: CII. törvény 71. §-a iktatta be. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

164 A 84. § a 2013: XVI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

165 A XI/A. fejezetet (84/A–84/E. §) a 2001: LXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta a

szövegbe, e módosító törvény 13. § (2)–(3) bekezdése alapján a védelemre vonatkozó

rendelkezéseket arra az adatbázisra is alkalmazni kell, amelyet 2002. január 1-je előtt, de

1982. december 31-ét követően készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis

megfelel a XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek, az ilyen adatbázis

előállítójának jogai 2002.január 1-jétől kezdődően részesülnek védelemben, de csak 1998.

január 1-jétől számított 15 évig.

166 A 2001: LXXVII. törvény 13. § (4)–(5) bekezdése alapján a XI/A. fejezetben szabályozott

védelem feltételeinek megfelelő, a 2002. január 1-je előtt, de 1982. december 31-ét követően

elkészített adatbázisnak a 2002. január 1-je előtt megkezdett felhasználása – kimásolása,

illetve újrahasznosítása – 2002. január 1-jét követő egy évig folytatható, de csak a 2002.

január 1-jén meglévő mértékben. A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen

felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak – a felhasználást

folytató – szervezeti egységével együtt lehet átruházni. Ha a felhasználásra 2002. január 1-

jéig komoly előkészületeket tettek, a felhasználást az előkészületnek 2002. január 1-jén

meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

167 A 2001: LXXVII. törvény 13. § (6) bekezdése alapján az adatbázis előállítójával 2002.

január 1-jét megelőzően kötött – a 2002. január 1-je előtt, de 1982. december 31-ét követően

elkészített, a XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek megfelelő adatbázis

felhasználására vonatkozó – szerződés alapján végzett cselekményekre a szerződés

megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.

168 A 84/A. § (6) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 186. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

169 A 84/A. § (9) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

170 A 84/A. § (9) bekezdés b) pontja a 2016: XCIII. törvény 186. § (2) bekezdésével

megállapított szöveg.

171 A 84/A. § (10) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 186. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

172 A 84/C. § (3a) bekezdését a 2018: LVI. törvény 3. §-a iktatta be.

173 A 84/C. § (4) bekezdése a 2018: LVI. törvény 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

174 A XII. fejezet a 2011: CLXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

175 A 85. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

176 A 86–88. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

177 A 89. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

178 A 90. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

179 A 91–92. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

180 A 92/A–92/D. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

181 A 92/E. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

182 A 92/F–92/G. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

183 A 92/H–92/J. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

184 A 92/K–92/P. §-t a 2016: XCIII. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

185 A 94. § a 2005: CLXV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. §

(1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

186 A 94. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 102. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

187 A 94. § (11) bekezdését a 2008: CXII. törvény 18. §-a iktatta be.

188 A 94/A. §-t a 2005: CLXV. törvény 24. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1)

bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

189 A 94/A. § (1) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított

szöveg.

190 A 94/A. § (3) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 43. § (2) bekezdésével megállapított

szöveg.

191 A 94/A. § (4) bekezdés c) pontja a 2017: CXXX. törvény 44. § c) pontja szerint módosított

szöveg.

192 A 94/A. § (5) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 44. § d) pontja szerint módosított szöveg.

193 A 94/A. § (6) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 43. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

194 A 94/A. § (7) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 43. § (3) bekezdésével megállapított

szöveg.

195 A 94/A. § (8) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXXX. törvény 44. § e) pontja szerint

módosított szöveg.

196 A 94/A. § (9) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 43. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

197 A 94/A. § (10) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 43. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

198 A 94/A. § (11) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 43. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

199 A 94/A. § (12) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 43. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

200 A 94/A. § (13) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 43. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

201 A 94/B. §-t a 2005: CLXV. törvény 24. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1)

bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. április 15-ét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

202 A 94/B. § (2) bekezdése a 2013: CLIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

203 A 94/B. § (3) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (4) pontja szerint módosított

szöveg.

204 A 94/B. § (5) bekezdését a 2018: CXXXIV. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül

helyezte a 2020: XXX. törvény 14. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 56. §-

át.

205 A 94/C. §-t a 2016: CXXI. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.

206 A 94/D. §-t a 2019: XXXIV. törvény 44. § (5) bekezdése iktatta be.

207 A 95. § a 2003: CII. törvény 78. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 108. §-a

alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói

teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

208 A 95/A. §-t a 2003: CII. törvény 79. §-a iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a

rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói

teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

209 A 95/A. § (2) bekezdése a 2018: LVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

210 A 96. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 80. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

211 A 97. § a 2003: CII. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 108. §-

a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói

teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

212 A 98. § (1) bekezdésének első mondata a 2005: CLXV. törvény 25. §-ával megállapított

szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január

1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

213 A 99. §-t megelőző cím a 2001: LXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

214 A 99. § második mondatát a 2003: CII. törvény 81. §-a iktatta be, első mondata a 2005:

CLXV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 33. § (1)

bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban

lehet alkalmazni.

215 A 100. § (1) bekezdése a 2005: CVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító

törvény 4. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően kötött

szerződésekre kell alkalmazni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 2001/84/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkét is.

216 A 100. § (2) bekezdése a 2011: CLXXIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

217 A 100. § új (3) bekezdését a 2005: CVIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti

(3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 4. § (2)

bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően kötött szerződésekre kell

alkalmazni azzal, hogy megfelelően alkalmazni kell a 2001/84/EK európai parlamenti és

tanácsi irányelv 10. cikkét is.

218 A 100. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: CVIII.

törvény 2. §-a.

219 A 100. § (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CVIII. törvény 2. §-

a, szövege a 2016: XCIII. törvény 187. §-ával megállapított szöveg.

220 A 101. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (5) bekezdésének i) pontja, a 2013:

XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított szöveg.

221 Lásd a 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendeletet.

222 A 101. § (2) bekezdését a 2011: CLXXIII. törvény 43. § (5) bekezdése hatályon kívül

helyezte.

223 A 101. § új (4) bekezdését a 2003: CII. törvény 82. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti

(4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 108. §-a alapján a

rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói

teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

224 A 101. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: CII.

törvény 82. §-a.

225 Lásd a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet.

226 A 102. § a 2016: XCIII. törvény 188. §-ával megállapított szöveg.

227 A 104. § (1) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 189. §-ával megállapított szöveg.

228 A 104. § (5) bekezdését a 2003: CII. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító

törvény 108. §-a alapján a rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és

adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak

jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket

megilletett a védelem a 2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt

rendelkezésekben meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a

2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

Szövege a 2011: CCI. törvény 184. § c) pontja szerint módosított szöveg.

229 A 105. § (2) bekezdése a 2008: CXII. törvény 22. §-ával megállapított, a 2010: CXLVIII.

törvény 152. §-a, a 2013: XVI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított szöveg.

230 A 105/A. §-t a 2003: CII. törvény 85. §-a iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a

rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói

teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

231 A 105/A. § (9) bekezdése a 2011: CCI. törvény 184. § c) pontja szerint módosított szöveg.

232 A 106. § (2) bekezdése a 2016: XCIII. törvény 190. §-ával megállapított szöveg.

233 A 106. § (8) bekezdése a 2005: CLXV. törvény 27. §-ával megállapított szöveg, e

módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2006. január 1-jét

követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

234 A 106/A. §-t a 2001: LXXVII. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

235 A 108/A. §-t a 2003: CII. törvény 86. §-a iktatta be. E módosító törvény 108. §-a alapján a

rendelkezést mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói

teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az EU tagállamainak jogszabályai szerint

védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem a

2001/29/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben

meghatározott feltételek alapján. A rendelkezés nem alkalmazható a 2004. május 1-jét

megelőzően elvégzett cselekményekre és az így szerzett jogokra.

236 A 108/A. § (1) bekezdése a 2004: LXIX. törvény 7. § (4) bekezdésével megállapított

szöveg.

237 A 109. § a 2013: XVI. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

238 A 109/A. §-t a 2010: CXLVIII. törvény 149. §-a iktatta be.

239 A 110. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 414. pontja

hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXXIII. törvény 40. §-a iktatta be.

240 A 111. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 414. pontja

hatályon kívül helyezte, a 111. §-t újonnan a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be,

alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 1. §-át.

241 A 111/A. §-t a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító

törvény 1. §-át.

242 A 111/B. §-t a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító

törvény 1. §-át.

243 A 111/C. §-t a 2012: LXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító

törvény 1. §-át.

244 A 111/D. §-t a 2013: XVI. törvény 51. §-a iktatta be.

245 A 111/E. §-t a 2013: XVI. törvény 52. §-a iktatta be.

246 A 111/F. §-t a 2013: CLIX. törvény 23. §-a iktatta be.

247 A 111/G. §-t a 2013: CLIX. törvény 24. §-a iktatta be.

248 A 111/H. §-t a 2016: CXXI. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be.

249 A 111/I. §-t a 2017: L. törvény 175. § (2) bekezdése iktatta be.

250 A hatálybalépés időpontja 2018. január 1.

251 A 112. § a 2018: LVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

252 Lásd a 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendeletet.

253 Lásd a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletet.

254 Lásd a 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendeletet.

255 Lásd a 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendeletet.

256 Lásd a 26/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet.

257 Lásd a 26/2010. (XII. 28.) KIM rendeletet.

258 Lásd a 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendeletet, a 14/2011. (IV. 7.) NEFMI rendeletet.

259 Lásd a 198/2018. (X. 25.) Korm. rendeletet.

260 A 113. § előtti alcím a 2005: CLXV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

261 A 113. § a 2018: LVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

262 A 113. § (1) bekezdése a 2020: LVIII. törvény 327. §-ával megállapított szöveg.